top of page

Tényleg mindent megtehet a MÁV a vasút közvetlen környezetében?

A rövid válasz: igen. Két friss erdőirtás apropóján mutatjuk be a favágások hatásait.



2023-ra az M2-es gyorsforgalmi út és a 70-es vasútvonal közrefogásában 1,89 hektárnyi erdő került kivágásra, az elmúlt héten pedig a MÁV saját hatáskörben az úgynevezett véderdőn végzett el sokak szerint brutális faritkítást – egy több méteres sávban tűnt el a növényzet, évtizedes életkorú fákat vágtak ki. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi a helyes hozzáállás az ilyen fakivágásokhoz és mi szolgálja a sződligetiek érdekét – írásunkban ennek a kérdésnek járunk utána.

 

Sződligetet mindig is zöldterületek sokasága vette körül. Erdősorok, fasorok, parkerdők és ártéri övezetek tarkítják a falu képét. Az utóbbi 7-8 évben azonban több erdőirtás is történt, főleg a Duna-parton, ahol a visszatelepítés hosszadalmas folyamata tetten érhető ma is a Sződliget felé kerékpározók számára. A MÁV-vasútállomás körüli erdős területek is hasonlóan változatosak: a házakat fa- és erdősor választja el a sínektől és ugyanígy különül el a megállóhely az M2-es gyorsforgalmi úttól is.


Erdőirtás a telekommunikációs toronynál


A 2023-as erdőirtással érintett, közel kéthektáros terület sosem volt teljesen fákkal benőve. A 2010-es évek elején gyérebb volt a növényzet, majd 2022-ig fokozatosan vált egyre erdősebbé, sűrűbbé. Vitán felül áll az is, hogy sosem volt közkedvelt kirándulóhely, ráadásul a korábban ott töredező betonterület sem szépítette az összképet. Egyszerre volt zajos, elhanyagolt és népszerűtlen. Az M2-es kibővítése is látványos hatást gyakorolt a közvetlen közelben található erdő borította területekre: az útmenti fákat kivágták, helyükben újakat telepítettek. Az elhanyagolt, erdős kisterület mentén zajvédő fal létesült, majd megkezdődött a növényzet teljes kivágása és a betonműtárgy elhordása. Ma a terület teljesen letisztult, azonban ipari hasznosításra kerül a jövőben. Milyen hatással lehet egy ilyen beruházás Sződligetre?

Érdemes figyelembe venni a vasútállomás körüli területi adottságokat. Megvalósulhat-e egy iparosodott területi egység, mely fellendítheti a település gazdaságát és valamelyest megemeli a helybéliek életszínvonalát? Egy beruházás első és közvetlen velejárója az újabb munkahelyek létrejötte és a közlekedési infrastruktúra gyorsütemű fejlődése. Mindez azonban – ahogyan Sződ és Göd esetében is nyilvánvalóan megmutatkozik – csak a település keleti felében képzelhető el.


Már-már törvényszerű, hogy dacára a számottevő előnynek, az ilyesfajta beruházások fokozott elégedetlenséget váltanak ki.  Az ökológiai károkozás ellensúlyozását a lehetséges profit ellensúlyozhatja, mely mind a vállalat, mind a helybéliek számára gazdasági hasznot jelenthet.


Azonban – és ez Sződliget vonatkozásában hatványozottan igaz – létezik felső határ, amit a közelmúltbéli erdőirtással már súlyosan megközelítettek a beruházók – és most a MÁV is.

Favágás a MÁV-területen


Sződliget mindig is természetközeli üdülőfaluként várta szeretettel vendégeit. Kicsit olyan, mintha ez volna nagyközségünk rendeltetése is valahol, hiszen emiatt szeret itt élni nagyon sok ember, a városhoz közeli természetes környezet több kutatás szerint is jót tesz a mentális és lelki egészségnek, nem is beszélve a csendről – és ekkor még szót sem ejtettünk Sződliget számos más értékéről, akár a kultúra, akár az épített örökség területén. Sajnos a gazdasági haszon érve a korábbiakban nem egyszer merült fel, és bármennyire is előnyös ebben a vonatkozásban, elfelejtkezünk arról, hogy ezen döntések folytán Sződliget hagyományos, régóta szeretett arculatát változtatjuk meg.

Nemrégiben történt egy újabb erdővágás, ezúttal azonban már a vasútállomás budapesti irányú peronja mellett. Ebben az esetben nehezebb álláspontot foglalni, hiszen egyrészt a MÁV megszabott normák alapján hajtja végre a felsőbb utasításokat, illetve fontosnak bizonyul a vasúti közlekedés zavartalanságának biztosítása is. A vasúttársaság egyébként mintegy 2381 hektár erdőművelési ágba sorolt területet kezel majd 7000 kilométer vasúti pálya mentén.


Természetesen nem dughatjuk homokba a fejünket: a sződligeti állomás körüli erdős területek növényeinek magassága előteremthet olyan helyzetet, hogy egy vihar folytán akár mindkét vágányra kidőlve, huzamosabb időre megbéníthatja a menetrendszerinti közlekedést egy nagyobb fa. Erre vonatkozóan nem egy precedens történt az elmúlt évek folyamán. Éppen ennek okán vágtak ki egy olyan szélességű erdősávot az általános iskola játszótere mellett, amely ellehetetleníti az előbb említett eshetőség bekövetkezését.


Természetesen felvetődnek a természetvédelemmel kapcsolatos sajnálatos aggályok: meddig tolerálhatjuk a sződligeti erdővágásokat?

Másrészt az iskolai játszótér – ezzel egyetemben az iskola területének – zajterheltsége is megnő, ezzel az oktatás menetét a vonatok morajló hangja jelentősen megzavarhatja.


Bármilyen hatásvizsgálatnak is vetjük alá ezt az ügyet, az biztos, hogy a MÁV vonatkozásában két nagyon fontos érdek előzi meg a sződligetiek jogos kifogását: az utasok biztonsága és a felsőbb utasítások, alapvető szabályok, szabványosítások betartása.

Nehéz tehát személyes véleményt formálni, ellenben szívesen megválaszolom a „Mi lett volna, ha” című kérdést. Vélhetően a vertikális irányú növényvágás elősegítette volna azt, hogy keskenyebb sávban kelljen fát vágni. Ha a fák magasságát a peron felé haladva fokozatosan alacsonyabbra vágják, úgy a kivágott növényállomány mennyisége is arányosan lecsökkent volna. Amikor a peronon sétáltam, belegondoltam, hogyan lehetett volna másképp? Valahogyan ily módon képzelném el a környezet- és „Sződliget”-barátabb kivitelezést.


Annyi bizonyos viszont, hogy a vasútállomásunk képe most gyökeresen megváltozott, ez pedig látható volt az egész hét során: a vonathoz igyekvők hosszasan szemlélték az erdősáv helyét, amely hangulatát már csak fényképeken tudjuk majd visszaidézni – legalábbis az elkövetkező években biztosan.

Sződliget mindig is természeti kincseiről volt ismert. Ha meg akarjuk őrizni ezt az adottságot, vissza kell adnunk a természetnek azokat a (2 hektárnál jelentősen nagyobb méretű) területeket, ahol az önkormányzat az elmúlt bő évtizedben effektíve nem tudott gazdasági haszonra szert tenni, s mégis történtek erdőirtások.


Nem csak az erdős területek szükségszerű gyarapítása a cél.

Gondoskodni kell a sokszínű növényzet fenntartásáról tekintettel arra, hogy a monokultikus favisszaültetés eredménye egy jóval alacsonyabb rezisztenciával bíró növényzet, mely nem védi meg az érintett területet a homokfúvásoktól és kevésbé hatékonyan köti meg a kibocsátott szén-dioxidot. Amennyiben szükségszerű és erősen indokolt egy adott fás terület kivágása, elengedhetetlennek kellene lennie, hogy egy sűrűbb fasor mindenképp megmaradhasson – szintén változatos növényzettel.


A természetvédelemi és a gazdasági érdekegyensúly kérdésköre joggal tekinthető érzékeny témának a XXI. században. Mi lehet a megoldás? Beletörődjünk a fakivágásokba, vagy tiltakozzunk? Az biztos, hogy minél több személy bevonásával, nagyobb perspektívával kerülnek az efféle nehéz döntések meghozatalra, annál inkább érvényesülhet egyszerre a legtöbb fél érdeke – mind a természetvédőké, mind a válallatoké és természetesen a helybéli lakosoké.


Kiemelt kép: Sződligetiek.hu

1 hozzászólás

1 Kommentar


A fakivágás egy nagyon érzékeny terület és könnyen keletkeznek demagóg vélemények. Akik eldöntik és engedélyezik a fakivágásokat, azok általában úgy gondolkodnak, hogy egy bizonyos sávban tarra vágnak mindent. Nem ok nélkül teszik, ugyanis ez a módszer a"leggazdaságosabb". nem kell válogatni, hogy melyik a veszélyes fa, melyik nőtt rossz helyen, így könnyebben mozognak a gépek, könnyebb a kivágott fák összegyűjtése. Sajnos így sok-sok egészséges, fiatal fa is kivágásra kerül. Ha érzékenyebben közelítenék meg ezt a kérdést a döntéshozók, akkor az drágább, hosszadalmasabb, kevésbé hatékony munkát eredményezne. Szerintem vállalni kellene ezt a következményt és szelektíven kellene a fákat kivágni, ott ahol szükséges és indokolt. Más dolog a fák ritkítása, megújítása és megint más a fák pusztítása!

Gefällt mir
bottom of page