Testvértelepülés és testvériség - gondolatok egy főzőverseny margójára

A napokban Jólészen jártunk testvértelepülésünk meghívására, ahol a Cházár András Polgári Egylet Jólész Község Önkormányzatával közösen főzőversenyt rendezett. Lelkes 16 fős csapatunk is megmérettette magát a káposztás ételek versenyében.

Örömmel mentünk, mert a jólésziek is mindig eljönnek az általunk szervezett Sződligeti Vándor Fakanál főzőversenyre. Így van ez már 20 éve!

Álljunk meg néhány gondolatra a testvértelepülés fogalmánál. Először is, milyen szép kifejezés!

A testvér egy tőről fakad, szíve, lelke, gondolatai a közös „ősre” vezethetők vissza. Aki kitalálta nyilván azért tette, hogy ennek legyen valós tartalma. Mit sem ér az egész, ha mindez megmarad egy elhatározásnak és nem követi a „testvérek” együttműködése.

Amikor a 2000-es évek elején az akkori önkormányzat elindította ezt a folyamatot, nyílván valami hasonlóra gondolt. Nagyon helyesen tette. Magyarország sajátos történelmi helyzetéből adódóan az országhatárokon kívül, a szomszédos országokban él kb. 3-3,5 millió honfitársunk. Nemes dolog, ha azt a célt tűzzük magunk elé, hogy ápoljuk a magyar nyelvet, a hagyományokat a kultúránkat. Így lett testvértelepülés a szlovákiai, felvidéki Jólész és a romániai, erdélyi Csíkszentdomokos.

Elméletileg van egy harmadik is, egy észtországbeli település is, amit a jelenlegi önkormányzat hozott létre, álmodott meg, de szerintem a név nem sokaknak ugrik be (bevallom, nekem sem), annyira nem történik semmi. Pedig történhetne, hiszen itt a közös „ős” az Európai Unió. Csíkszentdomokos településsel a nagy távolság miatt a kezdeti felbuzdulás után gyakorlatilag megszűnt a kapcsolat, ezt is érdemes megjegyeznünk.

Jólésszel viszont nagyon is aktív és mozgalmas az együttműködés. Rendszeresek a találkozások főzőverseny, túra, bálok kapcsán. Külön érdeme ennek a kapcsolatnak, hogy maguk a polgárok, a lakosság szervezi önként. Baráti a kapcsolat és egymás tiszteletén alapul.

Ezeken a találkozásokon magyarul beszélünk, magyarul énekelünk, magyarul viccelődünk, élvezzük a magyarságunkat.

Jó volt hallgatni Jólészen, hogy a főzőversenyen résztvevő csapatok magyar népdalokat, magyar slágereket énekeltek, ami néha közös éneklésbe csapott át. Megvendégeltük egymást a finomabbnál finomabb káposztás ételekkel, egy–egy mosoly, egy–egy jó szó kíséretében.

Örömünkre szolgált, hogy ünnepélyes keretek között átadhattuk a Jólészi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek a 2025 május 1-én Sződligeti főzőversenyen elnyert Sződligeti Vándor Favillát, melybe a nevük beégetésre került, mint a legjobb nem sződligeti csapaté.

Ezek apróságok, de mégis nagyszerű dolgok!

Az igazsághoz tartozik, hogy a jólészi önkormányzat szerencsére az élére áll ezeknek a dolgoknak és önkormányzati szintre emeli a testvérkapcsolat ügyét. Csak remélni tudom, hogy Sződliget önkormányzata is majd egyszer felismeri ennek szükségességét, mert még van hova fejlődni. Jó érzésekkel a lelkünkben tértünk haza.

Somogyi István, egy testvér

A szerző a Civilek Sződligetért Egyesület és a Sződligeti Sporthorgász Egyesület korábbi - utóbbi tiszteletbeli - elnöke, a Vándorfakanál főzőverseny főszervezője, 2024-ben a Sződligeti Civilek polgármester-jelöltje. A véleménycikk nem szerkesztőségi állásfoglalás. Oldalunkon teret adunk a véleményeknek, ha te is közölnéd azt, írj nekünk a szodligetiekponthu@gmail.com e-mail címre!