Kádár Sándor sződligeti kocsmáros, vendéglő-tulajdonos 1885-ben Makón született és 1946-ban Sződligeten hunyt el. 1913-ban telepedett le Sződligeten. Kocsmáját, a Kádár-féle vendéglőt, mely a település kultúrházaként, színháztermeként is szolgált,  a Sződligeti Fő tér sarkán (a mai kínai boltot is magában foglaló saroképületben) korlátlan italmérési joggal, 1925-ben alapította.A vasárnapi reggeli mise után a férfiak általában betértek ide.   Az épület nagyterme, mely 250 személy befogadására volt alkalmas, kiváló helyszíne volt mozi, bálok, műsoros estek, közgyűlések megrendezésére.

 

A közösségi élet hajtómotorja a helyi színjátszótársulat volt – népszokások híján ők hoztak lendületet a község mindennapjaiba. Az esti próbákon, munka után, fiatalok és idősek együtt készültek a nagy előadásokra, általában adománygyűjtés céljából, hogy támogassák a sportegyesületeket, politikai és egyházi fejlesztéseket. Az események központja a Fő téri Kádár-féle vendéglő nagyterme volt, ami valóságos kulturális központtá vált:  zenés teadélutánok és mulatságok helyszíne, billiárdasztal és a kertben kuglipálya is a vendégek rendelkezésére állt.

 

 Itt tartotta összejöveteleit, közgyűlését és adománygyűjtő rendezvényét szinte minden helyi társadalmi egyesület, párt, sportegyesület, egyházi csoport ( Sződligeti Települők Egyesülete, Sződligeti Katolikus Legényegylet, Petőfi Asztaltársaság, Sződligeti Római Katolikus Oltáregyesület és még sorolhatnánk…).  

 

A vasúti vendéglő melletti mozi megnyitását megelőzően filmvetítés is volt a Kádár vendéglőben 1932-34 között, Sződligeti mozgó néven. 

 

Kádár Sándor 1946-ban bekövetkezett halálával a hely sorsa új irányt vett, de még évekig tovább élt a hagyomány: az evangélikusok műsoros estje, a sporthorgász egyesület évi közgyűlése, majd 1950 januárjában az első helyi képviselő-testületi ülés is itt zajlott. Végül 1957-ben megkezdődtek az új művelődési ház előkészületei, ami a vendéglő bezárásával új korszakot nyitott Sződliget közösségi életében.

​

A történet azonban nem ért itt véget: az épületben előbb varroda, majd 1966-tól 1973-ig a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezet működött. Az egykori Kádár-féle vendéglő helyén ma vendéglátóegységek, fogászat, virágüzlet és ruházati bolt foglal helyet – az épület régi falai azonban őrzik a pezsgő közösségi élet, a táncos mulatságok és emlékezetes estek örökségét, amelyek nélkül Sződliget egészen más lenne!