Ezerarcú Mézeskalácsfalu
17. Küldemények nyomában: Sződliget postatörténete
Sződliget postatörténete az 1910-es években kezdődött, amikor a sződligetiek levelei még a szomszédos Sződre érkeztek. Postai küldönc hiányában a településen az vette át a küldeményeket, akinek épp dolga akadt a postával közös épületben működő régi elöljáróságon és gyalogosan hozta át Szopkó András kocsmájába, ami a mai Dr. Kemény József és Somogyi Béla utca sarkán működött.
Az első posta épülete a Floch- féle vasúti vendéglőben volt. A postaügynökség megalapítása hatalmas lépés volt, hiszen így már nem kellett a sződligetieknek Sződre járniuk a küldeményekért. Bár a postaügynökség hivatalosan 1919-ben nyílt volna meg, a tényleges működés csak 1924-ben indult el, amikor a Budapesti Postaigazgatóság hivatalosan is bejelentette Sződliget postai ügynökségének létrejöttét.
Sződligeten a postai szolgáltatások fejlődése mellett a telefonos összeköttetés is lépésről lépésre megvalósult. 1927-ben nyilvános távbeszélő-állomás létesült, ami nagy előrelépést jelentett a helyiek számára, bár korábban Floch-R. Alfréd a birtokán nem engedte keresztül a telefonvezetéket, ami késleltette a fejlesztéseket. A posta körüli bonyodalmak ellenére Sződliget postai szolgáltatásai folyamatosan bővültek, és 1933. december 15-én hivatalosan is IV. osztályú önálló postahivatallá alakították a település postáját. Ezzel a helyi lakosság számára könnyebbé vált a postai ügyintézés, és már nem kellett a sződi postahivatalhoz fordulniuk.
1934 és 1946 között a posta épülete a mai Dr. Kemény József utca 21. szám alatt működött. A postahivatal forgalma gyorsan nőtt, hiszen a lakosság nagy része tisztviselőkből állt, akik jelentős mennyiségű levelet, csomagot és táviratot küldtek..
1946 és 1982 között már a postahivatal egy bérelt épületben, Majthényi Lászlóné tulajdonában lévő házban működött az Attila utca és Rákóczi utca sarkán. (Ez az épület a Sződligeten felépült első villák egyike!) Az épületben a postamester is bérlőként lakott. A kis helyiség egy idő után szűknek bizonyult, a település postája már nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, és az 1960-as évekre egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy új épületre lenne szükség. 1969-ben Harmos Jenő sződligeti újságíró arról számolt be, hogy a posta túlzsúfolt és kényelmetlen, ahol négyen dolgoznak egy apró szobában, és az ügyfelek számára is mindössze három négyzetméternyi hely jutott. Bár 1971-ben már tervezték az új postaépület megépítését a Szabadság téren, a kivitelezés hosszú éveken át húzódott. Az építkezést többször is megkezdték, de többnyire munkaerőhiány miatt rendre leálltak.
Az építkezés 1982-ben fejeződött be, és az új, világos, tágas postahivatalt augusztus 20-án adták át rendeltetésének. Az új épület 15 helyiséggel rendelkezett, és a modernizált infrastruktúra végre kielégítette a megnövekedett lakossági igényeket.
A sződligeti postahivatal története jól tükrözi a település fejlődését: a kezdeti, szinte házi körülmények között működő szolgáltatásból végül egy modern, minden igényt kielégítő intézmény vált.