„A horgásztó nem csak víz, hanem közösség” - így áll most a horgászegyesület

Interjú Sükösd Attilával, a Sződligeti Sporthorgász Egyesület elnökével.

Milyen évet zárt a Sződligeti Sporthorgász Egyesület?

Mozgalmas és tanulságos évet. Voltak nehézségeink – aszály, vízminőségi problémák, halpusztulás, generációváltásból adódó súrlódás –, de közben előrelépés is történt több területen: megerősítettük a közösségi munka szervezést, bátran beleálltunk olyan kihívásokba (klímaváltozás okozta szemléletváltás), amiről még 1 évvel ezelőtt nem láttuk, hogy érkezni fog. Ezen kívül fejlesztettük a külkapcsolatainkat a környékbeli horgászegyesületekkel, az ernyő szervezetekkel a HEPESZ-el és MOHOSZ-al. Ezen felül az üzemeltetés, évente ismétlődő, hagyományszámba menő eseményeit is megtartottuk: rendeztünk horgászversenyt, részt vettünk főzőversenyen és új alapokra helyeztük az egyesület működtetését.

Azt gondolom, és ezt az egyesület új vezetősége nevében mondhatom, hogy érettebbek lettünk, túllendültünk a kezdeti összeszokás fázisán, és most már a közösség erősítésén dolgozhatunk.

A lakosok is hallottak a halpusztulásról. Mi történt pontosan?

A rendkívüli aszály és az évek alatt felhalmozódott szerves iszap, valamint a telepítés utáni nagy hőingadozások együtt okoztak problémát. Több egészségügyi vizsgálatot is elvégeztettünk. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az üledékben káros bomlástermékek halmozódtak fel, ami felborította az oxigénháztartást. Ez intő jel volt számunkra. Ezért elhatároztuk, hogy nem tüneti kezelést szeretnénk, hanem hosszú távú megoldást.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Szemléletváltást. Bár sok régi, nagy tapasztalatú horgász van a csapatban, mégis tanácstalanok voltunk a jelentős halpusztulás miatt, hiszen különböző horgászok más és más intézkedést, „gyógymódot” javasoltak. Viszont ez a veszteség elég volt arra, hogy megnyissa az idősebb és fiatalabb horgászgeneráció érdeklődését az új szemléletek befogadására. A tóra mostantól nem csak, mint horgászvízre tekintünk, hanem mint ökológiai rendszerre. Dolgozunk a vízpótlás stabilizálásán, a meder

állapotának javításán, a növényállomány tudatos kezelésén és a halállomány

diverzifikálásán. A cél az, hogy egészséges, fenntartható vízteret működtessünk.

Mit jelent a halállomány diverzifikálása?

Jelenleg a ponty dominál. Korábban még inkább ponyt telepítések voltak. Most arra

törekszünk, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az állomány: több keszegféle, ragadozó fajok (süllő, csuka, balin), változatosabb összetétel alakuljon ki. Ez természetközelibb állapotot jelent, és hosszú távon stabilabb ökoszisztémát eredményezhet.

A diverzifikálásnak azonban nagyobb költsége van, hiszen nem minden őshonos faj olcsó.

Mi egy nagyon kisméretű horgásztónak számítunk, ami csak kisebb mennyiségű hal telepítését bírja el, így a halszállítás magasabb fajlagos szállítási költségen lehetséges, mint a nagyobb tavaknál. Ezért kezdtünk el kooperálni szomszédos horgásztavakkal lehetséges közös halszállításról.

Előbb említetted a generációváltást az egyesületben. Hogyan zajlik ez

nálatok?

Valóban zajlik egy természetes megújulás. Több új, fiatalabb tag csatlakozott, és az új vezetőség is fiatalodott. Fontos számunkra, hogy a tapasztalat és a friss szemlélet együtt dolgozzon.

Az idősebb sporttársak tudása pótolhatatlan, a fiatalabbak pedig új energiát és digitális szemléletet hoznak.

Nálunk a digitalizálás nem egy divatos hóbort, hanem valahol egy „kényszer”, hiszen a korábbi titkárunk és vezetőségi tagjaink nyugdíjasként több időt tudtak szánni az egyesület működtetésére. Ma már a vezetőségben többségében aktívkorúak vannak, kevés az idejük. Ahhoz, hogy az üzemeltetési-, titkári- és elnöki feladatokat hatékonyan ellássuk szükséges a digitális eszközök egyre gyakoribb alkalmazása. A generációváltás számos esetben nem szokott gördülékenyen lezajlani – ahogy nálunk sem –, hiszen a régi „jól bevált” dolgokhoz van egy önkéntelen ragaszkodás. A „70 évig jól működött eddig, minek változtatni?” típusú kérdések éppen arra utalnak, hogy nem vesszük tudomásul, hogy a természeti környezetünk, a lehetőségek, a rendelkezésre álló eszközeink folyamatosan változnak körülöttünk. Ma már nem úgy etetjük a halakat, mint évtizedekkel ezelőtt, ma már a klímaváltozás következtében az aszály nem 3-4 hétig tart, hanem hónapokig, jelentősen változik a növényvilág a tó körül és nem csak ott, és még sorolhatnám.

Mit jelent a digitalizáció egy horgászegyesület életében?

Sokkal többet, mint elsőre gondolnánk. Saját honlapunk van és azt korszerűvé tettük az elmúlt évben. Működik egy egyesületi applikáció, amely segíti a fogási adatok rögzítését, az eseményekre (pl. horgászverseny vagy közösségi munka) való online jelentkezést, az ügyeleti rendszer és a tagi elszámolások átláthatóságát és a belső

kommunikációt. Célunk az adminisztráció egyszerűsítése és az átlátható működés.

Ma már nincs idő arra, hogy egy-egy feladat elvégzéséhez mindig telefonon toborozzunk 10-20 embert, inkább az online csatornákat használjuk információ

közlésre. Folyamatban van annak a gyakorlatnak a megszűntetése is, hogy egy

kulcsember legyen csak, aki mindenhez is ért, és nehezen helyettesíthető, ha baj van. Használjuk a modern kommunikációs eszközöket. Ez a tagságnak is kényelmesebb. Büszkék vagyunk arra, hogy az összesen 73 Pest megyei horgászegyesület közül nekünk először van ilyen sajátfejlesztésű horgász applikációnk, hála a nemrég megválasztott titkárunknak. Van saját Facebook csoportunk, amin információkat osztunk meg egymással és az érdeklődőkkel. A külső Facebook csoportnak van egy közel 3 ezres követő tábora. Célunk, hogy ezt közösséggé formáljuk a jövőben.

Milyen forrásból gazdálkodik a horgászegyesület és hogyan tudnak segíteni

a lakosok és látogatók?

Az egyesület működésének alapját a tagdíjak, a pártoló tagság, a pályázati források

és kisebb támogatások adják. Ugyanakkor egyre nagyobb szerepe van a közösségi

hozzájárulásnak is.

Sokan nem tudják, de a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása szintén segítséget jelent számunkra. Ez egy olyan támogatási forma, amely az adózóknak nem kerül semmibe, mégis közvetlenül hozzájárul a tó fenntartásához.

Az ebből beérkező összeget például az alábbiakra fordítjuk:

• vízminőség vizsgálatok

• természetvédelmi munkák

• karbantartás

• a tó élővilágának megőrzése

  
  

A Sződligeti horgásztó nem csak a horgászoké – hanem a település egyik fontos természeti értéke.

Ahogy egyik horgásztársunk mondaná, „ez egy szentély”. Ezért arra kérünk mindenkit, aki fontosnak tartja a tó jövőjét, hogy rendelkezzen az adója 1%-áról, és támogassa az egyesület munkáját.

A honlapunkon keresztül a látogatók akár online is adományt küldhetnek, úgy, mint egy normális bankkártyás tranzakció. Így praktikus, hiszen természetjárás közben nem biztos, hogy van náluk készpénz. A tónál kiplakátolt QR kódot beolvasva telefonon keresztül akár egy jelképes összeggel akár rendszeres támogatást is be lehet állítani.

Ez egy apró döntés, de hosszú távon komoly hatása van.

Hogyan működik ma a közösség?

A közösség építést nagyon fontosnak tartom, mert a természeti kihívásokon túl ez jelentheti az egyesület fennmaradását hosszútávon. A horgászat egy egyéni, - mondhatnánk magányos – sportág. Éppen ezért a tó karbantartása, szépségének megőrzése és a természet védelme összekovácsoló erő, akárcsak a horgászversenyek megrendezése is. De az olyan természeti jelenségek is, mint az aszály vagy árvíz elleni küzdelem is összetartásra buzdít. Így a közösségi munka kiemelt szerepet kapott a tavaly. A horgásztavon átfolyó vízünk van, azaz van egy ponton befolyás és egy kifolyás. Tavaly rekord ideig, 5 hónapig nem volt kifolyásunk. Így augusztusban rendkívüli szivattyúzási munkákat szerveztünk, számos tagunk aktívan részt vett a vízpótlásban.

Megalakult a Tógazda csoport, akik felelnek a horgásztó és környezetének üzemeltetéséért és létrehoztunk egy Természetvédelmi Munkacsoportot is, melynek célja a növény és állatvilág védelme,

a halállomány egyensúlya, valamint a természetvédelem és a horgászat megismertetése a fiatalokkal. A tó fenntartása közös felelősségünk, és mindez csak akkor lehetséges, ha közösségként működik az egyesületünk és a környező lakók is.

Mennyire nyitott az egyesület a település lakossága felé?

Tudom, hogy nem minden horgász osztja ezt, de a tó nem csak a horgászoké. Ezt a területet béreljük az Önkormányzattól. De fontos kiemelnem, hogy ahhoz, hogy a tó és környezete élményt nyújtson, és szép látvány maradjon a látogatók számára, a horgászok temérdek munkát végeznek el. A környezet rendezése, a sétálhatóság javítása, a közösségi programok mind azt szolgálják, hogy a horgásztó a település egyik értéke legyen. Szeretnénk, ha a lakosok büszkék lennének rá. Ehhez tavaly is és idén méginkább szervezni fogunk kisiskolás és ovis látogatásokat, és ízelítőt adunk a pecázáshoz.

Mi a legfontosabb cél 2026-ra?

Stabil vízpótlás elérése környezetbarát módon és ökológiai egyensúly javítása. Ehhez műszaki tervezésre, engedélyekre és forrásokra van szükség. Ezekben azt gondolom jól állunk, és bízunk benne, hogy idén sikerül ezeket a terveket megvalósítani. Emellett folytatjuk a szervezeti fejlesztéseket, a digitalizációt és a közösségépítést. A cél tiszta: egy élhető, fenntartható, rendezett tó, amely közösséget épít.

A Sződligeti Sporthorgász Egyesület ma már nem csupán horgászok közössége. Egy olyan civil szervezet, amely felelősséget vállal a környezetéért, alkalmazkodik a változó körülményekhez, és képes megújulni is. A tó számunkra érték – és ezt az értéket szeretnénk megőrizni a következő generációknak is.