Hosszan tartó betegséget követően elhunyt Benk Katalin, Sződliget közösségi- és művészeti életének kiemelkedő személyisége.
Életének 75. évében, hosszan tartó betegséget követően elhunyt Benk Katalin sződligeti festőművész, több kiállítás tárlatának megalkotója, a helyi művészeti élet oszlopos tagja, akivel, a sors úgy hozta, mindössze másfél hete készült életútinterjúnk. Nekrológunkban barátaival és az interjúban megfogalmazott gondolataival emlékezünk, frissülő cikk.
Felhőtlen gyermekkor Sződligeten
Benk Katalin kisgyermekként költözött Sződligetre szüleivel, akik a régi 2-es főút környékén vásároltak telket az akkor még homokos, tarackos pusztaságon.
"Nem tudom, hogy én minek számítok Sződligeten - amolyan „gyüttmentnek” vagy valakinek, aki az élete hetvenöt évéből közel hatvanat megélt ezen a gyönyörű településen."
- emlékezett interjúnkban Benk Katalin. "Ma is emlékszem az isteni szaftos őszibarackok, sárgabarackok, földi eper ízére és a sok élmény-emlékre, amit én itt megéltem. Lassan barátaim lettek, (...) akikkel együtt cseperedtünk és öregedtünk."
"Felhőtlen volt, sok szabadsággal. A közelben volt a FORTE gyár, ahonnan gyakran kiselejtezett snitteket sodort a víz, én ezeket gondosan kihalásztam, iszaptól mentesítettem és otthon a diavetítőn tudtam nézegetni őket."
- mesélt gyermekkoráról a festőművész. A Sződligetre költözésükről így beszélt ugyanitt: "Fiam megszületése után, 1979-től lettünk rendszeresen kijárók férjemmel, aki nagyon szeretett itt lenni. Felvertem a sátrat és élvezet volt a szabadban aludni. Fiam itt töltötte a nyarakat szüleimmel.
Később saját kezűleg bővítgettük a nyaralót, majd nyugdíjazásunk után úgy döntöttünk, építkezünk és végleg kiköltözünk. Lassan húsz éve, hogy állandó lakosok vagyunk."
Életútja
Újpesten orosz-angol tagozaton érettségizett a Könyves Kálmán Gimnáziumban. A Derkovits Körben Nagybányai Nagy Zoltántól tanult festeni, azonban szülei nyomására szakmát is tanult és okleveles szülésznőként dolgozott, közel 500 szülést vezetett le. Később a SOTE-n tanult, majd a gyógyidegen forgalomban dolgozott, valamint a Magyar Televízió külsős szerkesztő-riportereként az Anyák című sorozatért is felelt. Nyugdíjazásáig az ÁNTSZ kötelékében is dolgozott, azt követően pedig több könyve, kiadványa is megjelent. A Kelet Kiadónál több megjelnő könyv borítótervét is Benk Katalin tervezte, verses antológiákban, kiállításokon is megjelentek festményei. Ezek mellett négy önálló albumot is kiadott. Sződligeten is részt vett a közösségi és kulturális években, a ZöldLiget több pályázatának művészeti zsűrije volt, valamint több alkalommal is részt vett a Sződligeti Összművészet Utcája kiállítójaként festményeivel.
Benk Katalinra emlékezett felkérésünkre néhány sorban gyermekkori barátja, Szemere István, a Korsók Háza alapítója is.
"Ahogy élt - megalkuvás nélkül - úgy is ment el.
A végtelenségig szomorú vagyok, magamban gyászolok, nem tudok mit mondani, írni. Tudtam, hogy el akar menni, 2 héttel ezelőtt nekem adta három könyvét, ami csak pár példányban készült el. Versei, gondolatai, festményei, az egész élete, örömei, szomorúsága bennük van. Három festménye az otthonunkat díszíti. Hazatért!"
Frissítés - 15:02
Gebora István: "Szeretett emlékedet megőrizzük"
Gebora István grafikus is elbúcsúzott Benk Katalintól: "Kati! Barátunk, Művésztársunk! Előre mentél abba az égi alkotótáborba, ahol már sok kedves barátunk forgatja az ecseteit és ahová idővel mindannyian követünk majd.
Hiányod itt a földön fájó és szomorú, de el kell fogadnunk"
- tette hozzá Gebora.
ZöldLiget: Benk Katalin igazi sződligeti volt.
A ZöldLiget - Baráti Kör Sződligetért Egyesület közleménnyel jelentkezett, amelyben azt írják,
"Szívvel, lélekkel, megalkuvás nélkül élt és alkotott, mindnyájunk, az itt élők örömére. Energiája, érzelmei, csodálatos festményei velünk maradnak, ahogy munkássága is."
Cikkünk frissül.
Benk Katalinnal készült, másfél hete megjelent teljes interjúnkat itt lehet elolvasni.