Látogatottsági rekordot hozott a VII. Sződligeti Operagála

Sződligeten az opera immár nem egyszerűen egy különleges kulturális program, hanem egy évről évre várt közösségi hagyomány. A 2026. augusztus 19-én megrendezett VII. Sződligeti Operagála minden korábbinál nagyobb érdeklődést hozott: a civil szervezésű szabadtéri esten több mint négyszázan vettek részt, a kihelyezett ülőhelyek megteltek, sokan pedig saját székkel érkeztek, vagy állva követték a koncertet.

A rendezvény jelentősége azonban nem pusztán a nézőszámban mérhető. A sződligeti gála évről évre azt bizonyítja, hogy a klasszikus zene és az opera nem feltétlenül igényel ünnepélyes operaházi környezetet ahhoz, hogy megszólítsa a közönséget. Egy települési főtér, egy nyári este és néhány kiváló énekes is elég lehet ahhoz, hogy a műfaj közel kerüljön azokhoz is, akik egyébként ritkábban jutnak el operába.

A Sződligeti Operagála története 2020-ig nyúlik vissza, és az elmúlt években fokozatosan a település egyik meghatározó kulturális eseményévé vált. A rendezvény mögött civil kezdeményezés és közösségi összefogás áll; a szervezésben a ZöldLiget – Baráti Kör Sződligetért Egyesület és a Sződligeti Civilek vesznek részt.

A hetedik alkalomra ennek a hagyománynak már jól érzékelhető közösségi ereje lett. A főtér csaknem háromnegyedét megtöltő közönség azt mutatta, hogy a sződligetiek és a környékbeliek számára az operagála több egyszerű koncertnél:

olyan alkalom, amelyre érdemes készülni, amelyre családok és baráti társaságok együtt érkeznek, és amely egyúttal a települési közösség találkozási pontjává is válik.

A VII. Operagála fellépői ezúttal is a magyar operaélet ismert és elismert művészei közül kerültek ki. A színpadon Boross Csilla szoprán, László Boldizsár tenor és Palerdi András bariton lépett fel, zongorán pedig Tóth Sámuel Csaba kísérte az énekeseket. László Boldizsár számára különösen nem volt ismeretlen a helyszín: 2022-ben már szerepelt a sződligeti operagálán, Palerdi András pedig ugyancsak visszatérő vendégnek számít. Boross Csilla az eredetileg tervezett Nánási Helgát váltotta a programban. A fellépői névsor összeállítása jól mutatta a szervezők egyik legfontosabb törekvését: a közönség ne „kisebb települési koncertként”, hanem valódi operaélményként élhesse meg az estet. Az előadók olyan műveket szólaltattak meg, amelyek egyszerre kínálnak művészi kihívást és közönségbarát élményt.

Az est műsorában többek között a Pomádé király új ruhája és Puccini Turandot című operájának részletei is felcsendültek.

A VII. Sződligeti Operagála egyik legfontosabb sajátossága éppen a környezet. Az opera hagyományosan az operaházakhoz, színházakhoz és koncerttermekhez kötődik. Sződligeten viszont a műfaj kilépett ezekből a megszokott keretekből. A gála fővédnöke Zsoldos Dávid zongoraművész és zenetörténész, a Magyar Zenei Tanács elnöke volt. Megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az operának természetesen megvan a maga természetes helye az operaházakban, a szabadtéri rendezvényeken is létjogosultsága van. Az opera több évszázados története pedig azt mutatja, hogy a műfaj képes folyamatosan megújulni és fennmaradni.

Ez a gondolat különösen jól illik a sződligeti rendezvényhez. A gála nem az operaházat próbálja lemásolni. Éppen ellenkezőleg: saját környezetet teremt az operának.

A főtér, a nyári este, a közönség közelsége és az informálisabb hangulat olyan atmoszférát alakít ki, amelyben a műfaj más arcát mutathatja meg. A néző nem egy távoli, ünnepélyes intézményben ül, hanem a saját településén hall világszínvonalú énekeseket.

A gála házigazdája a hagyományoknak megfelelően Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt. A helytörténeti szál különösen fontos eleme lett a rendezvénynek. A szervezők ugyanis 2026-ban nemcsak az operára helyeztek hangsúlyt, hanem helytörténeti programokat is szerveztek. Így a kulturális esemény nem egyszerűen egy „importált” művészeti program volt, hanem szorosabban kapcsolódott magához Sződligethez és annak múltjához.

A rendezvény idején a téren fröccs és szörp várta a vendégeket, a gyermekek számára pedig kézműves foglalkozásokat – origamizást és rajzolást – is szerveztek. A ZöldLiget és a Sződligeti Civilek információs sátrai szintén jelen voltak.

A 2026-os gála egy fontos társadalmi üzenetet is hordozott. A rendezvény történetében először jótékonysági gyűjtést is szerveztek egy sződligeti kisfiú, Bogyó és családja javára. A kisfiú 2026 áprilisában stroke-ot kapott, és családja a gyógyulásához szükséges támogatásért indított adománygyűjtést.

A gálán végül több mint 450 ezer forint gyűlt össze, ezt Tóth István, a ZöldLiget elnöke adta át a családnak.

A gála a hagyományoknak megfelelően nem ért véget egyszerűen az utolsó operaáriával. A közönség a római katolikus templom oldalához, a Szent István-emléktáblához vonult, ahol az államalapítás ünnepéhez kapcsolódva közösen elénekelték a Himnuszt, a ZöldLiget képviselői pedig koszorút helyeztek el.

A hetedik alkalom különösen erős bizonyítéka volt annak, hogy a kezdeményezés kinőtte a kezdeti kereteket. Az egyre nagyobb közönség, a visszatérő művészek, a rangos operaénekesek és a civil szervezés együtt olyan eseményt hozott létre, amely Sződliget kulturális életének önálló védjegyévé válhat. A szervezők már az idei rendezvény végén jelezték: ha lehetséges, jövőre ismét találkoznak. És talán ez a VII. Sződligeti Operagála legfontosabb üzenete: az opera nem feltétlenül ott él igazán, ahol már megszoktuk hallani, hanem ott is, ahol egy közösség kíváncsi rá. Sződligeten pedig úgy tűnik, egyre többen kíváncsiak.

Fotók: ZöldLiget Facebook oldala