top of page

Melyek voltak a legnagyobb dunai árvizek?

A reformkor híres árvize, netán 2013? Lássuk a toplistát!



A Duna költőink, íróink ihletének forrása, történetek, mesék és legendák eredője, emlékek és ismeretségek alapja, de van egy másik arca is, amivel kényszerűen, de évszázadok óta meg kell küzdenie az itt élőknek: ezek az áradások.


Jelenleg is zajlik egy közepes árhullám az ország legnagyobb folyamán, amiről az elmúlt napokban egészen sok kép keringett a helyi csoportokban. Bár már megindult az apadás, de az árvíz jó apropót szolgáltat, hogy kicsit visszatekintsünk és sorra vegyük a legnagyobb feljegyzett dunai árvizeket.


1838 - Az árvíz, ami Wesselényit is naggyá tette


1838 januárjában a Duna északi vízgyűjtő területein minden korábbinál több csapadék hullott. Amikor márciusban hirtelen megkezdődött az olvadás, hatalmas árhullám indult el a folyón. A dunai jég is zajlani kezdett, és mivel ekkor a folyó még nem volt szabályozva (nagy folyamszabályozásaink csak a következő évtizedben indulhattak el), a jégtáblák csak lassan tudtak haladni, a zegzugos, sokszor éles kanyarulatokban feltorlódtak, és visszaduzzasztották a folyót, ez a jelenség pedig sokkal veszélyesebbé tette a közelgő áradást.


A jeges vízben sokan vesztették életüket. Fotó: Múlt-kor

Március 13-án aztán a jégtorlasz először megnyílt, aztán újra bezárult – másnapra kiöntött a Duna, és a folyó bal partján fekvő Pestet nagy mértékben árasztotta el. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a mentésben és sokáig hivatkoztak rá az Árvízi hajósként, így írt az eseményekről: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” Amikor az árhullám tetőzött, a Józsefváros, Ferencváros és Erzsébetváros legnagyobb részét több mint két méter mély, jeges víz borította. Az 1838-as árvíz összesen 153 halálos áldozata közül 151 pesti volt.



 

Sződligetiek.hu. Közösségi hírek, portrék, interjúk civil szemszögből. Új kezdeményezések, közös értékeink találkozóhelye. Segítsd működésünket!

 

Az 1954-es nyári árhullám


Lehetnek még olyanok, akik emlékeznek az 1954-es nagy nyári áradásra, amely elsősorban a Szigetközt sújtotta. Az egyébként nem ritka zöldár nevű jelenség a tavaszi, jellemzően nagyobb mennyiségű csapadék eredményeként jön létre, 1954 júliusában azonban Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél is gátszakadás történt. A víz betört a Szigetközbe, ahol mintegy másfélezer ház dőlt össze, sőt, egy ideig úgy tűnt, Győr is komoly veszélybe kerül. Az 1954-es árhullám idején volt a legmagasabb a Duna vízállása 1899 óta.


Víz alatt a győri uszoda. Fotó: Régi Győr

A 2002-es árvíz


2002 augusztusában a Duna vízgyűjtő területein nagymennyiségű, több havi csapadéknak megfelelő eső hullott, ami jelentős árhullámot indított el - fokozta a helyzetet, hogy a nagy nedvességtartalmú ciklon lassan haladt más környezeti tényezők együttállása miatt és az első árhullámot egy második is követte.


A Lánchíd és környéke. Fotó: Rózsahegyi Tibor / MTI

850 centiméter körül tetőzött az árhullám, amit azóta csak egy alkalommal sikerült felülmúlni:


2013 - A legutóbbi nagy árvíz


2013 májusának végén sokunk életének legnagyobb áradása jelentett komoly veszélyt a dunamenti telpülésekre. Ahogy azt talán a korábbiak alapján is kikövetkeztethetjük, az ok itt is a vízgyűjtő területeken lehullott hatalmas mennyiségű csapadék volt. Számos helyen születtek rekordvízállások és csak a lakosság és a hatóságok megfeszített munkájának volt köszönhető, hogy sikerült minimalizálni a károkat - amik így is jelentősek voltak, természetesen. Az OMSZ az árvizet elemző kutatásában felhívja a figyelmet: "A meteorológiai és hidrológiai tényezők sajátos együttállása (...) a jövőben a mostaninál magasabb vízállásokat is eredményezhet." Így korántsem biztos, hogy minden rekord végleges.



Az áradás tehát nem egy olyan erő, amit véglegesen ki lehet zárni az életünkből. Bár számos településen, így például Sződligeten is épültek gátak és mobil védelmi rendszerek hazai és EU-s pályázatok útján, ezeket gyakran éri az a kritika, hogy magasságuk nem biztos, hogy elégséges lenne egy újabb rekordvízállás esetén. Az árvízelőrejelző-technológiák fejlődésével azonban már kimutathatóak az érkező árhullámok, így marad idő a lakosság és a hatóságok felkészülésére is.


Felhasznált cikkek:


Kiemelt kép: Múlt-kor/Pest víz alatt (Johann Hürlimann alkotása)

0 hozzászólás
bottom of page