A  sződligeti Duna-parton, hozzávetőlegesen a mai Nagyrét helyén, a  hajdani téglagyári kikötő mellett állt a 19. század elejétől kb. az 1930-as évekig a granáriumnak, dohánypajtának nevezett épület. 

​

A gabona tárolására a terület korábbi birtokos családja, a Grassalkovich család magtárakat építtetett (Gödöllőn, Kerepesen,  Soroksáron, Pesten, Galgamácsán és Sződrákoson is), terményeik biztonságos tárolása érdekében, a korábbi, vermekben való tárolás helyett. A vízimalomtól nem messze volt a víztartállyal és üvegházzal rendelkező uradalmi kertészet is (melynek néhány épülete még mindig megtalálható és lakott a Duna-part mai napig Sződrákosként emlegetett, hivatalosan Árpád-házi Szent Erzsébet sétány részén), ennek a közelében állt a granárium épülete is. Az épületet később dohány tárolására, szárítására használták, innen a dohánypajta elnevezés.

​

Floch-Reyhersberg Alfréd édesapja, Henrik tervbe vette a granárium kastéllyá történő átalakítását, de ez a  terv  nem valósult meg, az épületet sajnos lebontották. Ma már csak néhány képeslap őrzi emlékét Sződliget ezen érdekes épületének.